Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény

Tárgyalás időpontja: 
2016. június 9., csütörtök 09.00
Ügy tárgya: 
Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény
Tárgyalás helyszíne: 
Szolnoki Törvényszék
Tárgyaló: 
I. emelet 62.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A K.P. ellen védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyben 2016. június 9-ére kitűzött folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan tanúkihallgatással folytatódik a bizonyítási eljárás.

***

A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott és felesége, kiskorú gyermekükkel közös háztartásban éltek. Házasságuk 2013. évre megromlott, egyre sűrűbben veszekedtek anyagi problémáik miatt. Veszekedéseik a hangos szóváltásban merültek ki, tettlegességre nem került sor.

A sértett magas vérnyomás betegségben szenvedett, de orvosi kezelés alatt nem állt, betegségére gyógyszert nem szedett. Többször fájt a feje, de egyéb tünete betegségének nem volt. Fejfájása rövid pihenő után többnyire elmúlt.

2013. október 19-én a dél körüli órákban a sértett fejfájásra panaszkodva, rövid időre a lakás nappali szobájában lefeküdt pihenni.

A sértett édesanyja 13 óra 50 perckor telefonon felhívta a lányát, de a telefont a vádlott vette fel és közölte anyósával, hogy a felesége alszik. A sértett édesanyja 17 óra 52 perckor ismét telefonon kereste a lányát, de ekkor sem tudott vele beszélni, mert a vádlott közölte anyósával, hogy nem tud a telefonhoz jönni, de majd elmennek hozzá.

A sértett ekkorra már olyan mélyen aludt, hogy a vádlott és a 11 éves kislány sem tudta felébreszteni. Ennek ellenére magára hagyva a sértettet a vádlott gyermekével elment a sértett édesanyjához, akinek a vádlott valótlanul azt állította, hogy a sértett tévénézés miatt otthon maradt. A sértett édesanyja meghagyta vejének, hogy ha hazaérnek, a lánya hívja őt majd vissza.

A vádlott és gyermeke hazamentek. Ekkor észlelték, hogy a még mindig a kanapén fekvő, eszméletlen sértett az ágy előtti padlóra hányt. A gyermek ekkor szólt a vádlottnak, hogy csináljon már valamit, hívjon orvost eszméletlen anyjához, a vádlott azonban nem törődött azzal, hogy a felesége segítségre szorul, ehelyett megvacsorázott és olvasni kezdett, magára hagyva a sértettet.

A sértett édesanyja 19 óra 04 perckor ismét telefonált, melyet a vádlott vett fel és valótlanul azt közölte anyósával, hogy a sértett és a lánya vásárolni ment, ezért továbbra sem tudnak beszélni.

A vádlott, bár tisztában volt azzal, hogy a sértett magatehetetlen és hányt, őt a nappali szobában hagyta anélkül, hogy legalább betakarta volna, a hálószobába ment, majd lefeküdt aludni. A 11 éves kislányt sem nyugtatta meg, aki ekkor már nagyon félt és nem tudta, hogy mit csináljon, hogy segíthessen édesanyján.

2013. október 20-án reggel a vádlott észlelte, hogy a felesége továbbra sem tért magához. A 11 éves gyermek újra felszólította apját, hogy tegyen valamit, hívjon segítséget, orvost, de a vádlott továbbra sem foglalkozott gyermekével, sem felesége állapotával.

A sértett édesanyja 8 óra 32 perckor ismét telefonált, de a vádlott ekkor sem említette anyósának, hogy a sértett segítségre szorul. Közölte vele, hogy a sértett és a lánya alszanak.

A sértett édesanyja ezt követően többször, így 10 óra 39 perckor, 11 óra 56 perckor, 12 óra 29 perckor ismét telefonált, de a vádlott továbbra sem tájékoztatta őt a sértett állapotáról.

A vádlott kislánya felszólítására 12 óra 13 perckor felhívta az orvosi ügyeletet és elmondta, hogy a felesége előző nap „bekómált”, és arról érdeklődött, hogy ha kórházba kerül, milyen hosszú időt venne igénybe az orvosi kezelés. Az ügyeletes felajánlotta, hogy az előző nap óta eszméletlen sértetthez mentőt küld, mert szerinte állapota ezt indokolja, de a vádlott a mentő küldését elhárította.

A sértett édesanyja 12 óra 40 perckor ismét felhívta a családot. Ekkor erélyesebb hangon közölte a vádlottal, hogy most már felkeresi személyesen a lányát, de a vádlott nemtetszésének adott hangot, mert nem akarta, hogy felesége édesanyja hozzájuk menjen. Végül elárulta anyósának, hogy a felesége nem tud mozogni és beszélni sem.

A sértett édesanyja ekkor utasította a vádlottat, hogy azonnal hívjon mentőt, majd a fiával együtt a vádlott lakására sietett, ahol a sértettet a nappali szoba padlóján fekve, magatehetetlen állapotban találták. A vádlott anyósa erőteljes fellépése hatására 12 óra 43 perckor értesítette a mentőket, akiknek azt állította, hogy a felesége gyógyszer túladagolás miatt eszméletlen hosszabb ideje.

A kiérkező mentő a sértettet kórházba szállította, ahol megállapítást nyert, hogy a sértett állapotát nagy kiterjedésű agyvérzés, illetve az azzal járó agyduzzadás okozta, mely a kórházba szállítást megelőző 24 órán belül keletkezett. A létrejövő agyödéma fokozódása, a légúti váladék felhalmozódása, a vérnyomás magas értékei a sértett halálát is okozhatták volna. A halálos eredmény elmaradása a véletlenen múlott, az bármikor bekövetkezhetett volna. Az agyvérzés következtében a jobb oldali felső végtag megbénult, és a sértett beszédképessége, beszédértése is károsodott, melyek maradandó fogyatékosságként értékelhetők. Emellett az ágyról történő leeséskor a sértett testén 8 napon belül gyógyuló hámhorzsolásos sérülések keletkeztek.

A vádlottat az akkor hatályban lévő családjogi törvény 24. §-a alapján jogi, valamint erkölcsi norma kötelezte volna arra, hogy segítséget nyújtson az életveszélyben lévő, orvosi segítségre szoruló házastársának. A vádlott kötelezettségmulasztásával belenyugodott abba, hogy a sértett halála is bekövetkezhet.

A vádlott a kiskorú gyermek szülőjeként köteles volt a kiskorú nevelésére, melybe beletartozik az erkölcsi nevelés is, az egymás mellett élés szabályainak megtanítása, az egymás iránti elfogadás képességének kifejlesztése. A vádlott kiskorú gyermeke előtt 2013. október 19-20-án még a látszatát sem tartotta fenn annak, hogy megpróbálna segítséget nyújtani bajba jutott édesanyának. A kislány hiába kérte az apját, hogy hívjon segítséget, a vádlott közömbös maradt, és ezt az érzelmi terhet lányára hárította. A gyermek emiatt bűntudatot, bizonytalanságot, érzelmi gátoltságot érzett, ő kényszerül apja helyett a szülői szerepbe. A vádlott ezzel a gyermek realitás érzékét súlyosan megzavarta, aki a lelki elváltozások miatt súlyos szorongást élt meg. A vádlott magatartásával szülői kötelezettségét súlyosan megszegte, ezzel veszélyeztette gyermeke érzelmi és erkölcsi fejlődését.

Információ:   

Dr. Papp Judit sajtószóvivő 06-56/501-400 3109-es mellék
soosrdr@szolnokit.birosag.hu

Dr. Tóvizi Ádám sajtótitkár 06-30/884-12-95
tovizia@szolnokit.birosag.hu

 

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Eljáró bíróság: