Bírót kérdeztünk az áldozatok világnapján – Interjú Dr. Gy. Molnár Sándorral, a Szolnoki Törvényszék bírájával

Az Európa Tanács csaknem harminc éve, 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Február 22-e azóta az áldozatok világnapja. Az Országos Bírósági Hivatal 2012-ben hirdette meg a Nyitott Bíróság Programot, melynek elsődleges célja az állampolgárok igazságszolgáltatással és a bírósági szervezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése, de nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, a fiatalkorúak elkövetővé, illetőleg áldozattá válásának megelőzésére is. A hetedik éve zajló programban megyénk számos bírája részt vesz, és tart előadásokat általános és középiskolásoknak. A program egyik állandó előadóját, dr. Gy. Molnár Sándor törvényszéki büntetőbírót kérdeztük tapasztalatairól.

 

Dr. Gy. Molnár Sándor törvényszéki bíró előadása a szolnoki Varga Katalin Gimnázium pályaorientációs napján 2018. december 1-én

 

Úgy tudom, hogy a fialatkorúak büntetőügyeire szakosodott, és rengeteg fiatal ügyét tárgyalta már. Ez motiválta abban, hogy a fiatalkorúak elkövetővé illetőleg áldozattá válásának megelőzésén dolgozzon?

Több mint 15 éve tárgyalok olyan büntetőügyeket, melyek vádlottjai fiatalkorúak, azaz 18 éven aluli fiatalok, és csaknem 10 éve tartok előadásokat bűnmegelőzésről általános és középiskolásoknak. A munkám során szerzett tapasztalatok és az első előadásokon, a gyermekek által feltett kérdések, az általuk elmondott, átélt történetek indítottak arra, hogy az áldozattá illetőleg elkövetővé válásuk megelőzésén dolgozzam. Magam is szülő vagyok, és tudom, hogy milyen fontos, hogy vigyázzunk a gyermekeinkre. Ha körültekintőbbek, óvatosabbak nehezebben kerülnek bajba.

Biztosan rengeteg büntetőügyre emlékszik, amikor fiatalok hétvégi „bulizása” vezetett a fogdába, majd a tárgyalóterembe.

Volt olyan ügyem, amiben csak esti szórakozásnak indult a hétvégi buli, de végül a tanárok kedvenceként ismert fiúk először részegen kukákat borogattak, majd egymással verekedtek, végül betört orral ittasan az egyikük szülőjétől kölcsönkért autóval indultak haza. Így egyszerre négy bűncselekmény: rongálás, garázdaság, testi sértés és ittas járművezetés vétsége miatt kellett bíróság elé állnia a nyelvvizsgára és felvételire készülő fiataloknak. Ilyen ügyekben a bíróságnak különös gondot kell fordítania arra, hogy a fiatalok helyes irányba fejlődjenek, de arra is, hogy az alkalmazott szankció ne törje meg az egyébként helyes irányba haladó életpályájukat.

Mik azok a helyzetek, amitől óvnunk kell tinédzser gyermekünket?

Megyénkben az éjszakai szórakozás, és az ahhoz kapcsolódó italfogyasztás, és az egyre gyakoribbá váló kábítószer-használat jelenti a legnagyobb gondot. A másik érzékeny terület az internet, ahol a fiatalok gyakran zaklatják, rágalmazzák és becsmérelik egymást, képeket szereznek meg, szerkesztenek át és tesznek közzé, osztanak meg egymásról a közösségi portálokon, nem is sejtve, hogy tettük bűncselekménynek minősülhet.

Vannak olyan aranyszabályok, amikkel megelőzhető a baj?

A legfontosabb a szülő és a gyermek közötti közvetlen, őszinte kapcsolat. Fontos, hogy a szülő észlelje a jeleket, amikor a gyermeke segítségre, iránymutatásra szorul. Fontos, hogy a szülő foglalkozzon, beszélgessen a gyermekével, merjen nyitni felé akkor is, ha kamaszokkal ez nem mindig egyszerű. Nem szabad szemet hunyni és megvárni, hogy megtörténjen a baj. Azt gondolom, hogy a fiatalkorúak által elkövetett büntetőügyek döntő többsége megfelelő szülői odafigyeléssel, „erkölcsi és lelki gondoskodással” megelőzhető volna. Azoknál a gyermekeknél igazán fontosak a bűnmegelőzési előadások, akiknek ez otthon nem adatik meg.

 

Szolnok, 2019. február 22.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya